2012. április 16., hétfő

http://27.media.tumblr.com/tumblr_m2km70vreM1rpt2juo1_500.jpg
A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.

Inkább rövid ideig légy boldog azzal, akit szeretsz, mint egy életen át azzal, akit csak kedvelsz.

Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.

Soha ne add fel! Csak ha elegendő bélyeg van rajta!

Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz.
Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.

Bolond az, aki a saját világában él. (...) Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni a életemet, ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják.

Az igaz, hogy a kemény munka még senkit sem ölt meg, de minek kockáztasson az ember?
 http://26.media.tumblr.com/tumblr_m2klne6pjn1rpt2juo1_500.jpg


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal