2012. május 14., hétfő

afc


Megöl a fékevesztett harc, különös álmok törnek rám
Nem is a magányom tart sakkban, inkább a fájó távolság
Megin' a fékevesztett harc, gyötör sok könnybe fulladt vágy
Én, aki az életet úgy falta, mára csak a válaszokra vár

Vajon gondolsz-e még rám
Vagy inkább észre sem vennél
Vajon a végtelenbe vágysz
Vagy most is visszatérsz

Tudom, több mi bennünk volt, lehet fel se fogtam még
Hogy ez az én kudarcom, én engedtem, hogy falakat húzz elém
Tudom, több mi bennünk volt, csak a szívem robban szét
Hisz ami nélküled van nem vigasztal, nem hoz lázba rég 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal