2012. június 9., szombat

 Tumblr_m4zq54yotj1qcc32mo1_500_large

Valamiről azt hiszed, sosem történhet meg, aztán megtörténik, és már nem vágysz semmi másra.


Akarlak téged. Kibírom, ha nem kapok meg valamit, amit nagyon szeretnék. De azt is tudom, hogyan kell megszerezni, amit akarok. Ez csak elhatározás kérdése.


Talán nem kaphatunk meg mindent az életben. Nagy szerelmet, szenvedélyt, álmokat. Talán végül jobban járunk egy kis szerelemmel, álmok nélkül.


Ha nem engeded, hogy valaki szeressen, egyszer nagyon magányos leszel.


Ha rájössz, mire van igazán szükséged, majd azt is kitalálod, hogy szerezd meg.


Nem mondhatom meg neked, hogy mit tegyél (...). Csak annyit mondok, hogy ezen a világon semmi sem biztos. Az emberek és a szerelem esetében be kell érnünk az ígérettel. Ha ebbe beletörődsz, akkor megnyugszol.


Ostobaság sajnálni azt, ami sohasem volt.


Aki azt állítja, hogy a pénz nem számít, annak még soha nem kellett a párnák közé esett aprót keresgélnie.


Mindennek megvan az ára. Semmi nincs fájdalom vagy veszteség nélkül.


A szerelem nem börtön. Senkinek. És ha ő másként érez, akkor nem érdemel meg téged.


Van olyan igazság, amit ki kell mondani, és van olyan, amit jobb kimondatlanul hagyni.


Akkor van a legtöbb esélyed, ha mersz kockáztatni.


Az idő talán begyógyítja a sebeket, de sohasem hoz feledést.


Mindenki vágyik valamire, miközben talán teljesen más képet mutat a világ felé.


A dolgok azért történnek egy bizonyos módon, mert elszúrunk vagy elszalasztunk ezt-azt, ostobaságokat csinálunk, néha egyszerűen nem látunk a szemünktől. Rengeteg gógyi és kurázsi kell ahhoz, hogy azt tegyük, amit kell, és nem mindenki képes erre. Néha időbe telik, míg kispekuláljuk a megoldást, és akkor már késő. De helyre kell hozni, ha lehet. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, amint elfuserálódnak a dolgok, mi meg csak sopánkodunk, hogy a sors így akarta.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal