2012. augusztus 8., szerda

 Tumblr_m7g7koy1ca1ry579xo1_500_large

A túlzott feltűnés eltűnés.



- A házasság maga a vég.
- Szerintem meg a kezdet.
- Armageddon.
- Születés.
- Rabiga.
- Rendszer.
- Egy nő szolgálata.
- Élő és működő kapcsolat. Két ember szövetsége, esetleg gyermekáldás a magányos öregség ellen.



Egy kard vagy élő, vagy halott. Ez csak a tulajdonosától függ.



Arra tanítanak, hogy éberek legyünk, hogy megoldjuk a problémát, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, hogy megtaláljuk az okokat, míg rá nem jövünk, mi is ez, és szembe nem nézünk vele. Mindez nagy elővigyázatosságot igényel, mert akár túl is pöröghetünk. Olyan problémákat generálunk, amik nincsenek.



Talán nem tetszik, de néha fontos, hogy megálljunk egy pillanatra, elvonatkoztassunk a dolgoktól, és lássuk a teljes képet. Valójában rájönni arra, hogy eddig mindent rosszul láttál, felszabadító érzés lehet, és hirtelen észreveszel új perspektívákat, új lehetőségeket, amiket eddig észre sem vettél.



Sose lopj olyantól, aki gyorsabban fut nálad.



Van egy pont, egy végső pont, amikor a rendszerünk ellenünk fordul, amikor a szabályok már nem szolgálnak minket, hanem megbéklyóznak, és a rosszak kezébe adnak fegyvert. Ha egyszer, ne adj Isten, ilyen helyzetben találja magát, kívánom, hogy legyen egy olyan barátja, amilyen nekem volt: aki mocsokba dugja a kezét, hogy a magáé tiszta maradhasson.



Akárki lehet hős. Még az is, aki csupán annyit tesz, hogy ráteríti a kabátját egy gyerek vállára, hogy érezze, nincs minden veszve.



Az igazi kétségbeesést a remény táplálja.



- Nem félsz a haláltól. Azt hiszed, ez erősebbé tesz téged, pedig csak elgyengít.
- Miért?
- Hogy tudsz gyorsabban mozogni, vagy hosszabb ideig harcolni, mint mások, ha nem jár át a legerőteljesebb ösztönzés, amit csak kaphatsz: a halálfélelem?



Vannak ajtók, amik nem maradnak örökké nyitva. Az elszalasztott lehetőség soha nem tér vissza, és ha csak várakozol, az nem jelenti azt, hogy erős vagy, vagy azt, hogy igazad van. Néha csak annyit jelent, hogy félsz a változástól. Mindenkivel előfordul. Tudod, mire jöttem rá? Az élet túl rövid.



A házasságban is maradj önmagad! Csak valaki mással.



A szerelem ködösíti a látást. Azt látjuk tőle, amit látni szeretnénk és nem a valóságot.



A hiba az élet része. Ha nem hibázol, nem tanulsz, és ha nem tanulsz, soha nem változol.



Soha nem tudjuk, mi is vár még ránk,
Mit a végzet majd kitalál,
Míg az álmunk él, mit a sors ránk mér,
Egy szívben írva áll...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal