Mindannyian sebezhetőek vagyunk. Szükségünk van legalább egyvalakire, akivel megoszthatjuk a legnagyobb gondjainkat is - egy emberre, aki azt mondja: "Szeretlek és elfogadlak téged úgy, ahogy vagy, bármi is történjék."
Sokat hibázom. De nagyon igyekszem, hogy ugyanazt a hibát három-négynél többször ne kövessem el.
Nem kell, hogy az életben mindenre okunk legyen. Ha valami jól esik, akkor az már éppen elegendő ok lehet.
Néha akkor tudunk a legjobban kijönni valakivel, ha időnként egy kicsit eltávolodunk tőle.
A
bőrödet sok minden melegítheti, de a lelket csak egyvalami. Egy másik
lélek. A másik. És ha lelked megtalálja párját, akkor bújik hozzá,
reggeltől estig, estétől reggelig. És melegíti. Akkor is, ha bőrödön a
hideg szél fut végig. És ennél kellemesebb meleg nem létezik. Az Ő
lelke.
Van
mondjuk egy (...) vágyad, amit el akarsz érni. Így, ahogy vagy, még nem
lehet a tiéd. Éretlen vagy rá. Ilyenkor látjuk, hogy a teljesüléshez
"idő kell". Ez nem azt jelenti, hogy türelmetlenül nézed az órádat és
lapozod a naptáradat, miközben ujjaddal idegesen dobolsz az asztalon,
hanem hogy alkalmassá érleled magad a teljesüléshez.
Az
okoz igazán örömet, ha kimondhatjuk, ami a szívünkön van, kockázatot
vállalunk, és fejest ugrunk az életbe. Nem fog mindenki kedvelni, de te
azt kedvelhetsz, akit csak akarsz.
Sohasem maguk a körülmények szabják meg a kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.
Annyira
félek, hogy rám unsz, aztán elmész... és olyan leszek, mint egy árnyék.
Mert szeretlek, és ha elhagysz, az olyan lesz nekem, mint a világ fény
nélkül. Sötétben élnék. Nem akarlak elhagyni. Csak félek, hogy te hagysz
el engem.
Valahogy
így gondolkozom én is a szerelemről, teljesen irracionális, őrült,
abszurd dolognak tartom, de elmondhatatlanul vágyom utána.
Légy
objektív! Vállald az érzéseidet, és érthetően fejezd ki a
kívánságaidat! Lesz, amikor nyersz, lesz, amikor nem. Amikor nyersz, azt
bizonyítja, hogy jól oldasz meg bizonyos helyzeteket, és megkapod, amit
akarsz. Amikor nem nyersz, akkor is jobban fogod érezni magad, mert
kifejezted az érzéseidet.
Ha
kifejezésre juttatod, ami bosszant, akkor lehet, hogy ez kezdetben
másoknak nem tetszik, de hamar túlteszik magukat rajta, és jobban meg
fogjátok érteni egymást. Ha nem juttatod kifejezésre, ami bosszúságot
okoz, akkor önmagad bünteted, és a probléma is megmarad.
A
pillantása fogta meg. Valami történt közöttük, amit sem visszavenni,
sem letagadni nem lehetett. Talán ez az egyetlen valóságos ebben a
világban: így látni valakit, hacsak egyetlen pillanatra is, a lelke
legmélyére fúrva a tekintetünket.
Fázol...
Hideg van, fúj a szél, szemedbe hordja a tűhegyes esőcseppeket. Utálod,
már számolod, hogy még mennyit kell lépned a biztonságos meleg szobáig,
csak be, be, be a hidegből. A szoba kellemes, meleg... De mi ez? Fázol.
Tovább is. Hiába meleg, hiába duruzsoló kandalló, hiába... Mert nem a
bőröd fázik valójában. Hanem a lelked. A lelked didereg. És nem tudja
felmelegíteni sem kandalló, sem fűtött autó, sem pálmafás tengerpart.
Mert egyedül van.
Egy nő sosem elég öreg ahhoz, hogy hülyét csináljon magából.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése