2012. november 15., csütörtök

 Tumblr_mdhauzbnbc1qdj8y5o1_500_large

A legrövidebb út egy férfi szívéhez a bordáin keresztül vezet egy jó tízcentis bökővel.




Örülök, hogy van miért szomorkodni, mert ettől élhetek igazán, tudod? Ettől lehetek ember, hiszen csak úgy lehetek igazán szomorú, ha előtte igazán boldog voltam. A jó és rossz együtt jár.




Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.




Soha többé nem engedtem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon.




Az beszél többet, aki kevesebbet érez.





Arra nem veheted rá magad, hogy érezd, amit nem érzel. De arra igen, hogy helyesen cselekedj az érzéseid ellenére.




Az ember nem mindig tudja egyszerűen kimondani azt, amit gondol.
A szíve az akadály és a gondolatai. Ettől vagyunk emberek.




Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad, és nem heged be.




Az ember sohasem azért lesz szomorú, mert a bánat kívülről rátör - hanem mert belülről csinálja. Az érzéseink sohasem kívülről szakadnak ránk, hanem belülről. És belül mindig azt érezzük, amit megengedünk magunknak!




Az elme számol, a lélek sóvárog, a szív pedig tudja, amit tud.




Köszönöm, hogy beléptél az életembe, és örömet szereztél nekem, köszönöm, hogy szerettél, és elfogadtad az én szeretetemet. Köszönöm az élményeket, az emlékeket, amelyeket életem végéig féltő gonddal megőrzök. És főleg köszönet illet, amiért megmutattad nekem, hogy eljön az idő, amikor elengedhetlek.




A tévedés is fontos. A csalódás is fontos. A kiábrándulás is. A találkozás is fontos, de az elválás is. Fontos a boldogság és a boldogtalanság. A közöny és a szenvedély is fontos. Az árulás is és a bűnbánat is. Fontos az egyedüllét gyötrelme és a kapcsolatok elviselhetetlensége. Az elhagyás és a visszatérés. Fontos a hűség és, sajnos, a hűtlenség is kihagyhatatlanul fontos. Mindent meg kell tapasztalnunk, rosszat és jót. Mindent át kell élnünk. Csak akkor lehetünk valóban egymáséi, ha már minden álruhát, gátlást, önzést, félelmet, csalódást, szenvedélyt, hazugságot levetettünk magunkról.



Te vagy a legjobb dolog, ami valaha is történt velem. Épp ezért le kellett lépnem, mielőtt végleg elérzelgősítenél.




Boldog és szomorú, mámoros és búskomor, magabiztos és rettegő, szeretett és szerethetetlen, türelmes és haragos, békés és vad, teljes és üres... mindez leszek. Mindent érezni fogok. Minden az enyém lesz.



Néha nem veszünk tudomást egymás érzéseiről. A sajátunkat is gyakran elfojtjuk. Talán jó is ez így.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal