2012. november 11., vasárnap

..és most értem el azt a pontot, ahol azt mondom, hogy már nem bírom tovább.Eddig küzdöttem, csak még egy kicsit, de nem lett jobb, sőt egyre rosszabb lett, ahogy az idegesség fokozódott, és nem engedtem ki a gőzt. Mert ha egy kicsit is kiengedem, megnő a nyomás és utána már nem tudom visszafogni a dolgokat, és összeomlok. De már nem tudok mit tenni ez ellen. Összeomlottam és már nem látom a kiutat.
Meg fogom keresni szervezetem leggyengébb pontját, és egyetlen határozott ütéssel kiütök minden fájdalmat magamból. És ha már nem leszek...talán eszükbe fog jutni, hogy hoppá...lehet.hogy meg kellett volna hallgatnunk?? De akkor már késő lesz. Előbb utóbb úgyis elfelejt mindenki, lehet egy darabig hiányzok nekik, de majdcsak megszokják

 Tumblr_mdbt50wsne1rn3nnoo1_500_large

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal