..és most értem el azt a pontot, ahol azt
mondom, hogy már nem bírom tovább.Eddig küzdöttem, csak még egy kicsit,
de nem lett jobb, sőt egyre rosszabb lett, ahogy az idegesség
fokozódott, és nem engedtem ki a gőzt. Mert ha egy kicsit is kiengedem,
megnő a nyomás és utána már nem tudom visszafogni a dolgokat, és
összeomlok. De már nem tudok mit tenni ez ellen. Összeomlottam és már
nem látom a kiutat.
Meg fogom keresni
szervezetem leggyengébb pontját, és egyetlen határozott ütéssel kiütök
minden fájdalmat magamból. És ha már nem leszek...talán eszükbe fog
jutni, hogy hoppá...lehet.hogy meg kellett volna hallgatnunk?? De akkor
már késő lesz. Előbb utóbb úgyis elfelejt mindenki, lehet egy darabig
hiányzok nekik, de majdcsak megszokják
Megjegyzések
Megjegyzés küldése