Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2013
Lakik bennem egy kobold, és ha időnként nem engedem ki randalírozni, a világ pokoli unalmassá válik. Én meg utálok mogorva és unalmas lenni. Azóta, mióta megláttam hibáidat, jobban szeretlek, mert tudom, hogy megmutattad magad nekem. Hibáid megismerése engem boldoggá tesz, mert így remélhetem, hogy te is elfogadod az enyémeket. Ne próbáld levetkőzni őket, mert akkor tökéletes leszel, és ki akar egy tökéletes emberrel együtt élni? Tökéletes kapcsolat csak a hibáink megismertetésével együtt alakulhat ki. Mi lehet undorítóbb annál, mint becsapni valakit, aki olyannyira megbízik benned, hogy még csak nem is kérdez semmit? Olyan jó nekem, hogy újra itt vagy. (...) Olyan vagy, mint valami csendes kikötő... az ember jól kipihenheti magát nálad. Olykor elég egy illat, egy fény, egy dallam, amit ezerszer érzett, látott, hallott, anélkül hogy tudatosult volna, ami hirtelen előhívhat egy emléket. Az, hogy szeretjük egymást, nem téma köztünk, sose mondjuk, mert úgy
imádjuk :DDD

~

Mit jelent az emberek sorsa a természethez, a naphoz, a csillagokhoz, a világokhoz viszonyítva? (...) Életünk csak egy másodperc a mindenség létéhez mérten. Miért nem lehet egyszerűen csak csodálni és boldogan élvezni a szépet? Olyan jó nekem, hogy újra itt vagy. (...) Olyan vagy, mint valami csendes kikötő... az ember jól kipihenheti magát nálad. Minden korlátozza az embert, de semmi nem állítja meg. Egy válasza van: átlépi. A lehetetlenség határvonala mindinkább hátrahúzódik. A világegyetem nyersanyag. Az istenalkotta világ üres vászon az ember számára. Az ember mély sebet ejt a természeten. Az isteni alkotáson ott látható az emberi munka okozta arcseb. Úgy látszik, az embernek az a küldetése, hogy elvégezzen bizonyos dolgokat. A teremtést kisajátítja az emberiség számára. Ez a szerepe. Elég merész hozzá, majdnem azt mondhatnók: eléggé istentelen. Az együttműködés néha sértő. A tiszavirág éltű, örökké haldokló ember kikezd a végtelennel. A természet árapá
Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad. Vannak dolgok, amik nem tartanak örökké, de vannak, amik igen. Mint egy jó dal, egy jó könyv vagy egy jó emlék, amit magaddal vihetsz, és kicsomagolhatsz a legsötétebb napjaidban, lesimítva a gyűrött széleit, közelről fürkészve, és remélve, hogy még mindig felismered azt a személyt, akit ott látsz. Idővel rájössz, hogy senki megerősítésére sincs szükséged. Ha idáig eljutsz, onnantól szabad vagy. Nehéz lesz, az biztos, főleg, ha senki sem támogat abban, amiben annyira hiszel. Higgy benne, és jön. Megy. Működik. De csak akkor, ha biztos vagy magadban. Nem kell tudnod, hogy mi a cél, hogy hová tartasz. Tök mindegy. Egy dolog a fontos: méghozzá az, hogy bármi van, te csak menj tovább. Mindent másképp látsz, ha szeretsz. Felragyog a szürkeség, ünnep lesz a hétköznap, nagybetűs lesz annak az embernek a neve, aki fontos neked. Másképp tekintesz
Ti ketten összefuttok, akár az interneten vagy barátokon keresztül vagy az iskolában. Flörtölni kezd veled, amikor először beszéltek és te is vele, mert naiv vagy, hogy észrevedd a mosolya mögött a hazugságokat. Elkéri a telefonszámod és amiért annyira el vagy varázsolva a szép szavaktól gondolkozás nélkül megadod neki. Először ír neked, te csak mosolyogsz hülyén. Azt hiszed, hogy érdekled őt. Csipkelődve beszélgettek, célozgattok, megismeritek egymást. Aztán már megszokássá válik. Minden reggel a ‘jó reggelt (:’ üzenetek néha ‘baba’ ‘cica’ a hangulatától függően. Egymásról beszéltek, hogy mennyire jól néz ki a másik, és hogy kedvelitek egymást. Látni akar és azt mondja és te vagy az egyetlen lány. Néha több akar lenni mint a barátod, de mégsem áll készen rá. Vársz rá, mert elhiszed hogy egyszer majd eljön a ti időtök. DE van egy pont, ahonnan az üzenetek, beszélgetések ritkulnak.. Már nem igazán ír neked reggelente, és ha ír is érzéstelenül. Már nem akar találkozni veled, a beszélget
Ha szerelmes vagy, akkor tökre infantilis leszel, és az intim pillanatok gügyögős meg haddzabáljammegaztahülyefejedesek lesznek. Szeretünk gyerekekké lenni olyankor, mert akkor olyan szabadon nevetős meg olyan felelőtlen minden, mert a másik nem vár el semmit, és megbocsát. Utána persze minden megkomolyodik meg megromlik, mert a felnőttek olyan okosak, hogy az csak na, de addig olyan de olyan jó, csak odabújni a másikhoz, várni a szeretleket, és a másik haját csavargatva elaludni kora délután.
Vigyázó szemmel őrködöm majd azok felett, kik tovább élnek, akik az ember emlékét hordozzák, ki én voltam valaha. Van olyan, hogy valaminek vége van. Persze. És visszanézve rájössz, mi volt elmúlásában saját szereped és felelősséged. Ha ezt össze tudod rakni, könnyebb elfogadni és továbbmenni. A tárgyak fontosak, a tárgyak kellenek, és egymás mellé rendezgetésük igazi vizuális-intellektuális-érzéki élvezet. Nekem. És ha tárgyakkal hasonlóan személyessé tett lakásokban járkálok, igazolva érzem magam. A gyerekek szétrombolnak mindent, amit addig gondoltál. Korábbi felfogásodat, komplett világképed. Jobb, ha elfogadod és hátralépsz. Aztán elmennek. És mindig hiányozni fognak. Ha férfiak beszélgetnek, általában kölcsönösen biztosak lehetnek abban, hogy egyenrangú felekként kezelik őket és nyitottak a gondolataikra. Egy nőnek viszont gyakran többet kell ugyanezekért a civilizációs evidenciákért dolgoznia. Ha alulmarad, a pasik összezárnak, és fájdalomdíjként jön
nagyon benne vagyunk a nyárban
péééntek ♥
Ébredj velem játssz nekem mikor majd felkel a nap Jöhet bárki vagy bármi mert ez már örökké tart Tudom mindig itt leszel tudom mindig itt leszel Az enyém vagy enyém vagy mond ki az enyém vagy má r
Mindannyian elveszítjük néha önmagunkat, éppen ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan barátaink, akik őszinték velünk, és segítenek saját magunk maradni. A véletlen azt jelenti, hogy nem véled, nem gondolsz rá, mégis megtörténik. Tehát rajtad kívül álló tényezők okozzák. Igen, ezek azok a bizonyos összefüggések. Ezeknek meg kell történniük azért, hogy továbbléphess. Hú, ez nagyon bonyolult - mondod -, és igazad van, de csak azért, mert meg akarod érteni. Ne akard megérteni, csak fogadd el! Minden, ami történik, okkal történik veled. Ha nyitott vagy a történésekre, semmi nem válik ártalmadra. Megígérem, hogy hűségesen szeretlek, mindenki másról lemondok, jó időkben és rossz időkben, betegségben és egészségben, bárhová vigyen is az élet. Védelmezlek, bízom benned és tisztellek. Megosztok veled örömöt és bánatot, szükség idején vigaszt nyújtok neked. Megígérem, hogy gyöngéden szeretlek, táplálom reményeidet és álmaidat, és biztonságban tartalak magam mellett. Minden,
ééés megérkezett! ♥
Állítólag a nyári szerelem könnyen elillan, de néha ami flörtként kezdődik, abból lesz az igazi szenvedély. Néha csak egy tengerparti utazás kell ahhoz, hogy kiszellőztessük a fejünket, kitárjuk a szívünket, és új véget írjunk egy régi történethez. Egyesek megégnek a forróságban. Ők felejteni akarnak és újra kezdeni. Mások azt akarják, hogy minden pillanat örökké tartson, de mindenki egyetért valamiben: a barnaság megfakul és utáljuk, hogy a homok bemegy a cipőnkbe. De a nyár vége egy új időszak kezdetét jelenti. Így várakozásteljesen tekintünk a jövőre. ŐŐS!! IMÁDJUK!! :D

Nyár....

xoxo

tombol a nyáár

Élvezd ha nap süti szemedet, Mindegy a szereped, A lényeg a szeretet.

és végre...

nyáriszünet
Ha szereted, ha fontos neked, akkor egyet adhatsz. Nem szavakat, nem ígéreteket, nem próbálkozásokat. Hanem a jelenlétedet. A biztonságodat. Azt az érzést, hogy számíthat rád, itt vagy vele, meghallgatod, ha beszélni szeretne. Ezt kell tenned. Ha szereted. Ha őszinte vagy. Ezt adod... Önmagad. Ha nehéz időszakon mész keresztül, ne feledd: nagy csatákat vesztettél, de túlélted és itt vagy. Ez győzelem. Mutasd meg az örömöd, ünnepeld, hogy képes vagy továbbmenni. Sokszor gondoltam rá, hogy feladom, amikor úgy éreztem, Isten már nem figyel rám, sokszor kellett irányt váltanom, máskor pedig le is tértem az utamról. De mindennek ellenére visszatértem és továbbmentem, mert meg voltam győződve arról, hogy nem élhetem másképp az életem. Megtanultam, hogy mely hidakon kell átkelnem és mely hidakat kell fölégetnem. Az érzések, amiket irántad érzek, felemésztenek. Nem tudom, hogy ez szerelem-e, de valami hatalmas dolog, amit nem tudok csak úgy lerázni magamról. A nehézs

Neked is egy Coca-Cola

Én már megtaláltam a saját nevem...Na és ti? ;)
Elmegyek én innen, többet nem nézek vissza... Nem érdekel már a múltam, mosom kezem, nekem így tiszta. Nincs már dolgom senkivel, mert mindenki ellenem... Az égből büntessenek meg, hogyha a kezemet felteszem .
Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs. Amikor önmagad előtt is titkolsz egy érzést, elrejtve elméd leghátsó zugába, akkor tudhatod, hogy az érzés valójában erősebb nálad. Életemben először éreztem magam egésznek, elevennek és szabadnak. Te voltál a lelkem hiányzó darabja, a levegő a tüdőmben, a vér az ereimben. Azt hiszem, ha van reinkarnáció, mi egy pár voltunk minden előző életünkben. Csak rövid ideje találkoztunk, de úgy érzem, hogy örökké ismertelek. Szeretném, ha tudnád, hogy a halálomban is emlékezni fogok rád. Mindig szeretni foglak. Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, felvállaljuk, ami belül van. Legtöbbször inkább azt mutatjuk, amire a másik/mások vágynak, amit elvárnak tőlünk. Sőt egy idő után elkezdünk arra vágyni, és azt hisszük, hogy a másik vágya a mi vágyunk is. Ez vegytiszta őrület, hiszen még egy egysejtű organizmus is jobban tudja, hogy mit akar: a fényt keresi, mert tudja, neki arra van szük
újkedvenc. hét indító ♥
Weekend
Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs. Ha valódi érzelmeid vannak valaki iránt, nem taszíthatod le őket egy mély, sötét verembe, reménykedve, hogy elmúlnak. Együtt kell élned velük. A szerelem nem arról szól, hogy elveszed, amit akarsz. A szerelem arról szól, hogy boldoggá akarod tenni azt, akit szeretsz. Amikor önmagad előtt is titkolsz egy érzést, elrejtve elméd leghátsó zugába, akkor tudhatod, hogy az érzés valójában erősebb nálad. Életemben először éreztem magam egésznek, elevennek és szabadnak. Te voltál a lelkem hiányzó darabja, a levegő a tüdőmben, a vér az ereimben. Azt hiszem, ha van reinkarnáció, mi egy pár voltunk minden előző életünkben. Csak rövid ideje találkoztunk, de úgy érzem, hogy örökké ismertelek. Szeretném, ha tudnád, hogy a halálomban is emlékezni fogok rád. Mindig szeretni foglak. Minden az első, mágikus pillanatban kezdődik - szürke álruhában, hétköznapi eseményként lép az életedbe. Ké
Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs. Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz. Gyűlöleteddel a gyűlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, nagyravágyásoddal a hatalomszomjat, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derűddel a Derűt, erőddel az Erőt, bizakodásoddal a Bizalmat hallod. Amire hangolod magad, azt az "adást" veszed, és a hangoltságod megteremti a sorsodat. Minden erő, érzés és gondolat szüntelen adásban van. Rajtad múlik, hogy mit fogadsz be. Ami két mondatnál hosszabb,  az hazugság. Megesik, hogy a férfi meg a nő útkereszteződéshez érve elidőzik ott egy darabig: semelyik útra nem akaródzik rálépniük, mert tudják, hogy ha nem jól választanak, az egy megőrzésre érdemes kapcsolat végét jelenti. Csak azt a stati
Enjoy.
néha nem vágom hogy én vagyok-e túl öreg, vagy ennyire hülyék a fiatalok..

beszéljenek a képek.

Tényleg sok mindent képesek vagyunk megszokni: -fájdalmat, megaláztatást, közönyt, kitaszítottságot. Még sincs erőnk meg tenni az első lépést,mert félünk az ismeretlentől.Szépen lassan fogyunk el, a türelmünk, az erőnk, időnk, a szeretetünk.Így lesz belőlünk a mai modern ember,távol mindentől,és mindenkitől.
Tegnap még olyan egyszerű volt minden. Talán még ma is az, csak már én nem vagyok egyszerű.
Néha csak úgy összeállnak a pontok. Látod, hogy mi miért történt, hogy miért kaptad a pofont, hogy miért akkor és ott tört darabokra a szíved, vagy hogy miért vagy most egyedül. Látsz mindent, és értesz. Érted, hogy miért fájt, hogy miért zokogtál, hogy miért gondoltad, hogy nem fog menni. De. Ment. És megy és menni is fog, mert nincs más dolgod, csak nem feladni. Hinni, és hallgatni arra, amit érzel. Az érzelem ajtókat nyit, a logika viszont ajtókat zár. Igazából nincsenek határok. Bármit elérhetünk, bárhova elmehetünk, minden csak a gondolatokon múlik. Azon, hogy mennyire korlátozod magad, és zárod el totálisan annak a lehetőségétől, hogy valóra váljon az, amire annyira vágysz. (...) A kérdés, hogy mekkorát mersz álmodni, mersz-e benne hinni eléggé, tiszta szívből, minden áldott nap. Fel mered-e vállalni, kiállni mellette, akkor is, amikor azt mondják mások, hogy ez butaság, mersz-e menni előre, egyedül maradni az álmaiddal, mert senki sem hisz benned? Ha igen, győ