Ugrás a fő tartalomra
 Девушки

Köszönöm (...), hogy odafigyelsz rám, és egy pillantásomból megmondod, ha valami nem oké. Kevés ember tudja, hogy mi zajlik bennem igazán. Te közéjük tartozol.


Utálom a kétszínű embereket, mert nehéz eldönteni, hogy melyik felüket pofozzam fel először.


Vannak leckék, melyeket csak fájdalom képében sajátíthatunk el.


Miért kell mindent megmagyarázni? Bizonyos dolgok egyszerűen csak vannak.


Ma csak egy srác vagyok, aki szerelmes abba a lányba, aki éppen most ment el, és aki sosem fog viszontszeretni.


Érezted valaha ezt az érzést? A magányt olyan emberek láttán, akik boldogok együtt. Amikor te teljesen egyedül vagy... mikor mész az utcán... kocsiban utazol... vagy hajóra szállsz. Egyedül, bárhol is vagy. Sokszor gondolok arra, hogy ez a világ milyen magányos és szomorú.


Úgy érzem, veled még az öregséget is elviselném.


Van az a fájdalom, ami nem megöl, hanem meggyógyít.


Túl sokan akarnak túl sok mindenről beszélni, és közben semmit sem tudnak.


Az élet csak olyant mér ránk, amivel megbirkózhatunk.


Figyeld meg: abban a percben, hogy nem címkézel, hogy az Életre hagysz mindent, nem lesz gond. Akkor bizony ott lesz előtted majd az a valaki, akiről nem is gondolnád, hogy az életed része lesz. Nem kell rögtön életed végéig tartó szerelmet akarni. Lehet, hogy nem vinne előre, sőt. Akarj boldog pillanatokat, és annyit, amennyit az Élet neked szán. Ő tudja a legjobban, hogy mennyire van szükséged és miért. Nem fog többet adni, csak annyit, amennyit elfogadsz - persze ha megtanulsz hálát adni.


Ne akard megmondani, hogy ki kell, hogy ki varázsolja majd el a szíved, mert aztán jön valaki, aki szöges ellentéte annak, amire eddig vágytál, és mégis megmutatja, hogy képes vagy érezni, megnyílni, és akarni. Akarni a boldogságot, az egyensúlyt, a másikat, valamit, ami talán eddig ilyen minőségben meg sem mutatkozhatott volna az életedben, ha épp nincs ő.


Nem bírtam harc nélkül feladni az eleve vesztes csatát.


Az egyedüllét nem összetévesztendő a magánnyal. A magány az, amitől szabadulni akarsz, mert borzalmasan érzed magad benne. Magány az, amikor a másik embertől függsz érzelmileg.


Amit az ember az eszével tud, azt nem biztos, hogy a szíve is érzi.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sziasztok! A blog bezárt. Oldallal kapcsolatos megkereséseket az alábbi e-mail címre küldhettek:  b_szandru@hotmail.com kép: x

DIY / DO IT YOURSELF / AUTUMN / ŐSZI WHATCANIDO / HALLOWEEN

Mindenszentek / Halottak napja idézetek

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni. Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad. A sötétség nagylelkű. Türelmes. Mindig győz. Ám erejének szívében ott lakozik a gyengesége: egyetlen magányos gyertya elegendő, hogy elűzze őt. A szeretet pedig több egy magányos gyertyánál. A szeretet képes lángra lobbantani a csillagokat. A halottak az élők emlékezetében élnek tovább. Életem egy szakasza lezárult. Már régen el kellett volna felejtenem az egészet. Egy nyári románc, akármilyen intenzív, akkor is csak egy nyári románc volt. Talán szerelmes is voltam belé, igen, valószínűleg, de gyerekek voltunk még. A gyerekszerelmek ritkán élik túl a vért és a halottakat. Vannak ajtók. Én pedig becsuktam ezt az ajtót. Lucy a múlt részévé vált. Sok időbe tellett, mire ezt elfogadtam. De megtettem, és sikerült is zárva tartanom azt