Néha jó, ha teszünk egy lépést hátrafelé, és távolabbról pontosabban megvizsgáljuk, nem tudnánk-e életünket mégis más fényben nézni.
A történetek és a szereplők változnak, a sémák ugyanazok.
A boldogság egyszerűen az az anyag, amelyből felépülsz. Maga a lényed, legbelsőbb magod. Az öröm a legbelsőbb magod. Nézd meg a fákat, nézd meg a madarakat, nézd meg a felhőket, nézd meg a csillagokat... ha van szemed, látni fogod, hogy az egész létezés örömteli. Egyszerűen boldog benne minden. A fák ok nélkül boldogok; nem lesz belőlük miniszterelnök vagy államfő, és sosem fognak meggazdagodni, sosem lesz folyószámlájuk. Nézd meg a virágokat - nincs okuk a boldogságra. Mégis egyszerűen hihetetlen, milyen boldogok.
Az élet értelmét egyedül nem találhatjuk meg, csak egy másik emberrel.
Néha olyan dolgok történnek velünk vagy körülöttünk, amelyek felett nincs hatalmunk. El kell dönteni, mi az, ami igazán fontos a számunkra, és mi az, ami nem. Az élet mindenképpen megy tovább.
A legszebb pillanatok ott vannak előttünk, minden egyes nap. Körbevesznek, meghatároznak - ha hagyjuk, ha észrevesszük, ha megengedjük nekik, hogy jöjjenek. Áramolnak ők, nem kell kérni. Jön minden, csak hagyni kell, és nem elvárni. Nem akarni, nem követelőzni, élvezni azt, amit kapsz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése