2013. szeptember 2., hétfő

Állandó remény - 5. fejezet

szünet előtti utolsó hét.

A tanárok már nem erőlködtek, tudták, hogy jön a téli szünet és minden diák ezt várja, úgyhogy leginkább filmeztünk és beszélgettünk.
Kivétel volt a matek, és az angol. Ott vagy új anyagot vettünk (?de minek?) vagy dogát írtunk, vagy feleltünk. Kőkeményen veszi mindkét tanár ezt a hetet is.

A szokásos „fél háromra otthon vagyok”, már nincs így, általában negyed5, fél5-re érek haza, és az éttermünkbe is csak heti 1, vagy 2 alkalommal. Az iroda meg már szinte porzik, olyan rég voltam fent. 

Szuper hármassá alakultunk, és buszozás helyett is sétálunk. Annyira szépen kivannak világítva az épületek, boltok, fák, MINDEN! Gyönyörű látvány…gyönyörű látvány lehet Tominak és Jennynek, hiszen ők együtt vannak. De én, már megint egyedül, egy újabb Karácsony egyedül…Nagyon rossz látni őket abból a szempontból, hogy teljesen megértik, és szeretik egymást. De legalább boldogok, és ha emiatt is, de ez engem is boldoggá tesz!
Anya persze nem hagyta szó nélkül ezt a késői hazamenetelt, mindenből kikérdez (?? még németül is faggatott, pedig nem is tanulok németet! Csak önszorgalomból :$ ).
Mivel nem talált olyat, amibe ezzel kapcsolatban beleköthetne, újakat talált: Telefon korlátozás (?). Elviszem az iskolába, aztán itthon vagy az étterembe kiteszem, és másnap reggel megkapom. Miután hülye voltam és büszkén kinyilvánítottam:
-Még jó, hogy ott van a laptop!
Azt is elvette, és választhatok, 6-7-ig, vagy 8-9-ig gépezek. Remek.
De legalább a tv-m megvan, ami körülbelül 30 éves lehet, talán 2x kapcsoltam be életembe. Hát, elalvás előtt azért néztem valami állatos műsort..érdekes volt. De nem kötött le. Úgy érzem, nem tartozok sehová .


Reggel kicsit szomorúan készülődtem a szobámba, de aztán leérve a lépcsőn az asztalon egy „szeretlek Kicsim, légy jó! Anya” üzenet fogadott, mellette a telefonom, és a laptopom. Szóval nem nagyon gondolja komolyan ezt a korlátozást, és túllépett azon, hogy már pedig nem jövök haza fél 3-kor. Cuki.


Jennyvel próbálok minél több időt tölteni, Tomival is. Nagyon, de tényleg nagyon boldogak együtt! Az iskolában ma nem történt semmi érdekes, mára már tényleg minden tanár megenyhült, és szokásos, unalmas karácsonyi filmeket nézünk. A hangulat azért legalább megvan!


Utolsó óra előtt Tomi megkeresett.
-szia Alexa!  - mondta kedvesen.
-hellóóó – öleltem meg.
-Na, megyünk együtt haza?
-Persze, szólok Jennynek.
-Úgy gondoltam hogy ketten, tudod, mint két legjobb barát. Nem szeretném, ha úgy éreznéd hogy a kettőnk kapcsolata nincs így.

Hazafelé beugrottunk meginni egy forrócsokit, Tomi meghívott. Közben beszélgettünk mindenféléről: melyikünk hogyan tölti a szünetet, karácsonyi készülődések, Jenny, rokonok, Márk, edzések.. stb.

-Amúgy nem akarsz fociedzésre járni? – kérdezte.
Nagy nevetésbe törtem ki, de aztán reagáltam.
-De, jövőhéttől beállok, én leszek a kapus. Tomi, reális! Én, aki a tesit utálja a legjobban, fél a labdától, a kötélmászástól és minden ilyesmi dologtól, nem fogok focira járni.
-Rendben, csak Márk miatt kérdeztem!
-Ezt meg hogy érted? – kérdeztem meglepetten.
-Ő erősködött nekem, hogy próbáljalak rávenni valahogy, hogy legyél ott mindig.
-Jó, a hétfői edzés-nézést berakom mindennapos programnak..Azt hiszem. – próbáltam kezelni full nyugodtsággal és nem túlságosan reakcióképesen, azt majd Jennyvel.

Betértünk az étterembe is, de nem volt semmi különös. Anya mondta, hogy nem kell kitennem a telefont. Tomi ezzel kapcsolatban kérdőn nézett rám, de én csak legyintettem.
Itthon körmöt festettem, olvastam, ettem, fürödtem..Fel-alá járkáltam. Aztán felhívtam Jenny-t.
-Sziaa! Nem akarsz átjönni? – kérdeztem nagy lelkesedéssel.
-Szia! Hát most nem tudok, ugyanis itt vagyok Tomival….

Ezután már nem is volt olyan érdekes, mert érezhette a hangomon hogy rosszul esett, amiért „lerázott”. És most akkor mindig ez lesz? Bocsi, de Tominál vagyok. Tomival vagyok. Elmentünk Tomival. Blablabla.
Csütörtökön Jenny nem volt a szokásos találkozóhelyünkön reggel. Csalódott voltam, mert biztos vagyok benne, hogy Tomival ment iskolába..De nem adtam neki hangot. Inkább megtartom magamba. Azt terveztük, hogy milyen jó lesz majd a téli szünet, korcsolyázunk, elmegyünk karácsonyi vásárba, forrócsokit iszunk, élvezzük a dolgokat. De így, azt hiszem elmegyek apához, és Andreával fogok lógni. Annál még ez is jobb lenne, pedig még viccnek is rossz!

Szünetekbe hárman beszélgettünk, és szóbajött a téli szünet.
-Na és, lesz valami programunk a szünetben? – kérdezte Tomi.
-Nekem nem…-mondtam csalódottan.
Jenny azonnal kapcsolt, de nem szólt semmit.
-Mi lenne ha elmennénk Bécsbe Karácsonyi vásárba? J Az iskola úgy is szervezi, és végre együtt lehetnénk. Mennénk mi hárman, hívnék még pár focistát, meg persze Márkot…..
*Ooo, én és márk..a karácsonyi vásárban..milyen romantikus lenne összebújva, együtt.. – álmodoztam magamban.*
-Megbeszélhetem anyával! Nagyon tetszik az ötlet! – lettem boldogabb azonnal.
-Egyébként meg lesz egy csomó időnk a két ünnep között, elmehetnénk korizni, meg ilyenek – mondta Jenny.
Néztem rá egy *hát igen, valami ilyesmit beszéltünk mi is KETTEN, nem de?* fejjel, és természetesen értette.


(…)


Otthon anya elővette a karácsonyi díszeket, ő már teljesen ünnepi lázban ég. Nem is akarom elvenni a jókedvét, de mikor fog neki leesni az, hogy apa nélkül fogunk ünnepelni? Természetesen 24. én itt lesznek a Mamáék (Mama,Papa,2 unokatesóm, keresztanyum-keresztapum-és a lányuk) tehát nem fogunk unatkozni, de azért egy valaki hiányozni fog…APA..  Nagyon rossz így.


Feltettünk pár égősort a nappaliba, aztán a szobámba is került egy, meg a lépcsőkorláthoz is raktunk.
-Mikor megyünk fát venni? – kérdeztem anyától.
-Szerintem holnap, vagy holnapután elintézhetnénk ezt is J
Egy kicsit időhiányba vagyunk úgy érzem, de még van 5 napunk Karácsonyig.


A neten karácsonyi inspirációs képeket nézegettem, és találtam is egész jókat…Megjött a hangulatom.. Későbbi történések: Márk egyedülálló fészen..(??) illetve, hogy RÁMÍRT! Még soha nem beszéltünk itt.
M: Halihóó :D
Én: Szia. :D
M: Na miújság? nem tudod h merre van Tomikaa?
Én: nem, utoljára suli után találkoztam vele..Amúgy semmi, előbb díszitettem a szobámat égőkkel :D
M: ááá, majd jól megverem! :D Nem veszi fel a telefont.. Ohh..az jó! Nekem még semmi hangulatom nincs a Karácsonyhoz. Főleg így.
Én: ne bántsd! A védelmem alatt áll..hehe :D …értem, hát sajnálom hogy erre jutottatok, de tudod akik szeretik egymást, úgyis együtt lesznek ;)
M: Ohhaa :D Félnem kéne ?! ;) az lehet, hogy az idézet így van…csak már nem tudom mit érzek…Na mindegy, örültem, most lépek.. Joéjt
Én: Neked is J
EZ MEGMIIIIIIIIIII !? 100Wattos mosollyal zártam be a chat-ablakot, és ez a hatás még elalvás előtt sem fokozódott. Beszélgettünk. MEGINT. Ő írt rám. Kacsintós fejet írt. És megint megnyílt előttem.
 Pénteken esett a hó, ezért késtek a buszok. Egy vonatpótló jött a 6os busz helyett. Összevontak 3 buszt, körülbelül 100an tömörültünk. Én 2 csaj között voltam, úgy, hogy a jobb kezemet kerestem ugyanis valaki nekidőlt. Élvezetes volt!
Jenny a szokásos helyen várt (!!!! végre, jött!) és egy csoki volt a kezében.
-Ezt neked vettem! sajnálom, hogy tegnap nem jöttem, és nem szóltam előre. Tominál voltam! J
-Semmi gond! Tominál? Reggel?
-Neem! Ott aludtam J
*fdfodjmfkdnjknjkND ???????!!!!!  - körülbelül ez zajlott le bennem.*
-Á értem! – mondtam, mintha nem is gondolnék másra, csak hogy tényleg aludtak.
-Akkor minden okés? – ujjongott.
-Persze! - *ölelés*
Az egész nap lazán telt, mindenki szünet-van-emberek-és-mindjárt-karácsony hangulatban van. Felírtuk magunkat a bécsi karácsonyi vásárra, ugyanis anya elengedett. Befizettük a pénzt, holnap induláááááás! Az iskolából 125 ember jön. Nagyon népszerű program J Már alig várom.
Délután beugrottunk hárman az étterembe, anya mindhármunknak adott sütiket, az egész étterem annyira jól néz ki!


(….)


Tomi elment haza, én pedig átmentem Jennyhez. Elmondta, hogy mi volt tegnap..Hmm..hát..igen..ez az élet. Ő dolga, nem tudok vele mit csinálni. Megbeszéltük, hogy ki mit hoz a holnapi kirándulásra és már jöttem is haza.

FOLYTATJUK.

Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal