2013. szeptember 23., hétfő

🙊

Annyira könnyű nemet mondani, és annyira egyszerű ott maradni, ahol tartunk, nem változtatva az életünkön. Viszont millió példa van arra, mennyi minden jó alakulhat ki, ha mégse adjuk fel. Ha élünk az adott pillanattal. Ha jön a lehetőség, akkor álljunk elébe.



Ha képes vagy szeretni valakit, onnan fogva nincs tökéletes szabadság. Mert nem lehet. Feladod a szabadságod. Lemondasz róla. Valami jobb kedvéért.



Néha csupán udvariasságból úgy teszünk, mintha elismernénk, hogy a másik fél megbánást gyakorolt, de valójában nem tudunk megbocsátani neki... Ragaszkodunk azokhoz a sérülésekhez, amelyeket egy barát vagy a szerettünk ejtett, mert úgy gondoljuk, önmagunkat védelmezzük.


Nem a jövő tartogatja a legnagyobb meglepetéseket, hanem a múlt, amit egész életünkben nem győzünk felidézni.


A megbocsátás mindent meg tud változtatni - egy pillanat alatt. (...) Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé. És mindenkinek vissza tudja adni önmagát.


Vannak jó pillanatok, de túl gyorsan tovaszállnak.


Könnyebb erős gyermeket nevelni, mint helyrehozni egy megtört embert.


Ha felébredsz ebből az illúzióból, és megérted, hogy a feketében benne van a fehér, az énben benne van a te, az életben a halál, vagy mondhatnám úgy is, hogy a halálban az élet, akkor nem éreznéd magad idegennek ebben a világban. Olyasvalakinek, aki a próbaidejét tölti itt, akit a szerencsés véletlen hozott ide, hanem elkezdenéd saját létezésedet mindennél fontosabbnak érezni.


A szeretet és a tisztelet irányítson, és mindig legyetek jók egymáshoz.


Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor elkeseredett dühvel tekint azokra az erőkre, amelyek hatalmasabbnak tűnnek nála, vagy látszólag irányíthatatlanok. (...) Az élet néha tele van olyan nehézségekkel vagy veszélyekkel, amelyek ellen semmit sem tehetünk.


Amikor haragot tartunk mások büntetése érdekében, olyankor börtönbe zárjuk önmagunkat.


Talán ezt szeretem benne a legjobban, amilyenné engem tesz. Nem azt, ahogy érzem magam tőle, hanem amilyenné tesz.


Nem az izmok, még csak nem is a reflexek, hanem az intelligencia jelenti valakiben a legnagyobb fenyegetést.


Istenem, kérlek, add, hogy elviseljem a testemet s lelkemet érő kínokat, és ne gyűlöljem meg azokat, akik mindezeket okozzák! Töltsd meg szívem szeretettel és békével, bármi várjon is rám!


Mindenki a szépségről beszél, mi néz ki jól, milyen termékek vagy ruhák tesznek még szebbé. De az én szememben a magabiztosság a szépség.


Címkék: ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal