2013. október 1., kedd


Van, aki mellett nem tudsz elmenni. Képtelenség. Meglátod, és egyszerűen érzed, hogy köze van hozzád. Nem tudod a hogyant, csak érzed: azt, hogy a tiéd, hogy hozzád tartozik, bele az életedbe. Nem kell keresni a pillanatokat, jönnek azok maguktól. Beszáguldanak az életünkbe és szebbé teszik azt.


Ha fizikailag messze is vagy valakitől, lelkileg attól még közel állhatsz hozzá.


Örülök, hogy lány lett. És remélem, őrült lesz. Mert ez a legjobb, ami egy lányból lehet ezen a világon. Egy gyönyörű kis őrült.


- Komikus, hogy sosem ismerjük fel az élet legjobb pillanatait, amíg el nem múlnak. 
- Talán ezért olyan jók, mert nem gondolkozunk rajtuk.


Amíg szeret valaki, többnek lát, mint amilyen vagy. Szebbnek, okosabbnak, kedvesebbnek, kívánatosabbnak. Fölfelé néz rád. Nagyobb értéknek vél, mint amilyen vagy.


Csak az történik az emberrel, amit természeténél fogva képes elviselni.


Muszáj hinni a jóban, akárhová is sodor az élet, hisz épp ez tesz minket azzá, aminek születtünk.


Amikor azt hiszed, hogy mástól kell a szeretet, mert akarod, görcsösen, betegesen, nagyon, magadhoz szorítanád és el sem engednéd... Az bizony csak azért van, mert azt, amire épp szükséged van, amire vágysz, azt csak magadtól tudod megszerezni. Senki mástól. Kierőszakolhatod, megszerezheted magadnak a törődést, de egy biztos: valami hiányozni fog. Nem leszel teljes. Boldog sem. Keresheted kint, bent lesz az, amire vágysz. Nem véletlenül maradsz egyedül. Merj eleget venni, hiszen van miből. Vedd észre, nyúlj le érte, és hozd fel.


Nagy próbatételek esetén tudjuk csak meg igazán magunkról, kik vagyunk.


Csak olyan ajándékot adok másoknak, amit magam is elfogadnék.


Ez a legkülönösebb az emberben... a fontos szavak csak akkor jönnek a nyelvére, amikor már nem tudja őket kimondani.


Milyen furcsa! Mennyi erő van az emberben addig, amíg célja felé igyekszik. És amikor végre elérte, az üresség érzése szállja meg.


Csak el kell határoznod, hogy megteszed, és aztán megtenni.


A dolgoknak először rosszabbra kell fordulniuk, mielőtt javulhatnának.


Emlékszem a röpülés boldogságára. Hiszem, hogy szárnyaim újranőnek.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal