II. Blogverseny

Ahogy a játék véget ér, a király és a paraszt is ugyanabba a dobozba mennek vissza.

Sohasem tudhatod, hogy még meddig kell kibírnod akkor, amikor már úgy érzed, hiába kell kevés, még annyi erő sincs benned. Nincs, mert nem megy, és bárhogy is legyen, a következő lépés túl nagynak tűnik. Látod a célt, és el is indulsz, de minden nap összeroppansz, mert távolinak tűnik. Annyira távolinak, és egyszerre mégis annyira megközelíthetőnek. (...) Csak egy a kérdés: te megmaradsz, vagy elvisz a forgatag?

Nem tudunk megváltoztatni másokat, de hatással lehetünk rájuk. Soha nem szabad elválasztani ennek a kijelentésnek az első felét a másodiktól.

Nekem nem kell, hogy

enyém legyen: legyen - és

kapjak belőle.

Tudod, mindig is utáltam, amikor valaki azt mondta, hogy másoknak sokkal rosszabb, mint neked. Persze, ha muszáj választani, akkor én is inkább az anyagi biztonságot választanám a vakság helyett. (...) Csak azért, mert az egyik ember problémája kevésbé nyomasztó, mint a másiké, attól még nem fáj neki kevésbé.

A szeretet a jóért való küzdelem leghatalmasabb fegyvere.

Szerintem minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral.

Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.

Amikor beismerjük hibáinkat, nem a kudarcunkat ismerjük el, hanem azt, hogy emberek vagyunk, akikben megvan a lehetőség a kedves és önzetlen, illetve az önző és bántó magatartásra egyaránt.

A bajok elkerülhetetlenek, de a boldogtalanság nem szükségszerű. Hozzáállás kérdése, hogyan tekintünk életünk történéseire, azaz mit állítunk figyelmünk középpontjába.

A hasonló vágyakkal rendelkező emberek vonzzák egymást. Néha azért, hogy közösen éljék át ezeket az élményeket, néha azonban csak azért, hogy egymásra találjanak.

Létezik-e pokol, vagy mi teremtjük meg a magunk poklát itt a Földön?

Nem hiszek az önfeláldozásban, ahogy abban sem, hogy egy nőnek mindenét oda kéne dobnia egy férfi miatt. A férfiak csak egyet tesznek az önfeláldozó nőkkel: megalázzák őket és igazán sosem veszik komolyan.

Én azt mondom, minél hamarabb állj le és nézz szét,

Mindenki téved, tedd lejjebb a mércét,

Jó tudni, mit tennél máshogy, ha a sors megjutalmazna,

Lehet, tegnap hibáztál, de a holnap tegnapja az ma.

A sírás és a zokogás teljesen egészséges és normális reakció a fájdalom és a harag érzésére. Testünk azonban csak egy bizonyos ideig tudja elviselni a heves fájdalmakat, nem zokoghatunk állandóan, időnként nyugalomra van szükségünk.