2014. március 23., vasárnap

tumblr_n2slf6e5Rz1qjlza9o1_500.jpg (500×500)

Legyek én neked az, a mi te nekem vagy.



Mielőtt elítéled az életem, a múltam vagy a személyem: húzd fel a cipőm, sétálj benne. Sétáld végig az utam, ahogy ideértem, éld át a bánataim, kétségeim, félelmeim és a nevetéseim. Sose feledd, mindenkinek megvan a maga története! Amikor leveszed a cipőmet, átélted az életem, akkor és csak akkor ítélkezhetsz!



A vonzalom az élet leghatalmasabb ereje.




Szoríts magadhoz mindent, ami fontos, és üvölts az ég felé,
Mert amit nem becsülsz meg ma, az holnapra már mind az ördögé lesz.
És aztán hívhatsz papot, gyónhatsz százszor, mámorba márthatod a fejed,
De már soha többé nem felejted el, hogy ez volt az egyetlen egy kis életed.




Sírás után könnyen nevet az ember, hamar elfelejti a gondot, de ha az öröm fordul bánatra, abba nehéz beletörődni.



Én alapvetően bármit megtennék a kedvedért. Kivéve persze, ha most fel kellene kelnem hozzá a székemből.



Világéletemben egy boldogságtól fűtött szerelemre vágytam. Olyan regényesre és olyan drámaira, mint amilyen csak a filmekben van. De (...) rá kellett döbbennem, hogy a férfiak nem hisznek abban, hogy a mesék valóra válhatnak.




Meg kell dolgoznod az irigységért, az együttérzést pedig ajándékként kapod.


Vannak igazságok, amiket ismerünk, de nem mondunk ki. Még magunknak sem, a sötétben, ahol mindnyájan egyedül vagyunk. Vannak emlékek, amiket látunk, és mégsem látunk. Elkülönülő dolgok, elméletivé válók, jelentésüktől megfosztottak. Vannak ajtók, amiket ha kinyitunk, sosem csukódnak be többé.




- Azt hiszem, kezdek beléd zúgni.
(...)
- Helyes. Szerintem én is kezdek beléd zúgni. Zúgjunk tovább együtt, még nem akarom kioldani az ernyőt.



A bánat formál bennünket, nem az öröm, a bánat az aláfestés, a refrén. Az öröm mulandó.




Akik valami komolyat akarnak írni a Facebookra, szerintem igazán eltalálhatnának legalább egy-két helyesírási és központozási szabályt.



Lehetséges volna, hogy az otthon egy személy, nem pedig egy hely?



A kéz, amely már egyszer megégett, nem szívesen tér vissza a vashoz, hiába súgja minden érzéked, kivéve az emlékezetet, hogy rég kihűlt az a vas.


Címkék: , , , , ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal