▲ U N B R O K E N. [quotes]

Nem fogjuk egymást keresni, mert valahányszor a Te számodat hívnám, ott lesz bennem a dac, hogy ha én nem hiányzom Neked, akkor miért is keresselek... és Te sem fogsz hívni, mert már nem lesz jelentősége a nevemnek a telefonodban. Ott leszünk egymás múltjában, nézzük majd az ajtót, de nem fogjuk újra kinyitni. Nincs miért... ebből nem lesz sem 'happy end', sem még egyszer szerelem, semmi. Egy ideje már nem voltam benne a tegnapjaidban, s a holnapjaidban sem leszek többé, mert rájöttem valamire, ami eddig is ott volt az orrom előtt... Te nem akarod, hogy benne legyek.

Fura dolog ez a vonzódás... Azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni rajtad, hogy meg tudsz állni egy pontnál, hogy féken tudod tartani érzéseidet... de közben észrevétlenül átjárja a szíved, először csak néha jut eszedbe, majd vele fekszel és utána már vele kelsz... életed része lesz, úgy, hogy nem is veszed észre és már sosem fogod tudni kitörölni a szívedből..

Értünk esik a hó, értünk süt ki a nap

A szavakkal az a baj, hogy mindenkinek mást jelentenek. Ha azt mondom: szerelem, egy egészen más film indul a lelkedben, mint az enyémben. Míg egyesek élete tökéletes kört formál, mások sorsát nem láthatjuk előre és nem érthetjük meg soha. Utam során értek veszteségek, de közben megértettem, miért érdemes élni, és olyan szerelemben volt részem, amiért csak hálás lehetek. Mi lesz velem nélküled. Létezik ennél önzőbb kérdés? Minden nap, amikor felkelsz, döntést kell hoznod. Dönthetsz úgy, hogy haragban leszel világgal, vagy dönthetsz úgy is, hogy mindez nem fog rád hatni. Az írás az egyetlen fájdalommentes módja a várakozásnak. Hát írtam neked. Ebben a levélben mindent leírtam, amit érzek. (...) Elolvasod, aztán kimész a fövenyre, és a tenger partján mindent újra átgondolsz, és meg fogod érteni. Lehet, hogy egy óráig tart, lehet, hogy egy napig, nem számít. Végül visszajössz a fogadóba... feljössz a lépcsőn, kinyitod az ajtómat, és egy szó nélkül a ka...

Közhely, de van, amikor szavak nélkül is értjük a másikat.  Van, amikor szavakkal sem.

Én irányítom a saját érzéseimet, kézben kell tartanom, amit érzek, és felelősséget kell vállalnom azért is, hogy mit engedek be az életembe. Szív hiányában az elme mindent túlanalizál, és ennek végeérhetetlen ördögköreiben forogva az ember nem jut egyről a kettőre az igazolások világában. Ahogyan van szemetek, hogy a fényt meglássátok, van fületek, hogy a hangot meghalljátok, úgy van szívetek, hogy az időt megérezzétek. S minden idő, amit nem a szívünkkel érzünk meg, elveszett idő, akár a szivárvány színei a vaknak, a madár éneke a süketnek. De van vak meg süket szív is, amely semmit se érez, épp csak ver. A négy szörnyű ellenség: a kételkedés, a félelem, a gőg és az érzékiség. Mi lehet a kedvesség fokmérője? Mitől függ, hogy ki kap többet, és ki kevesebbet? Nos, a kedvesség fokának "szabályozója" nem benned van. Hanem a másikban. A kedvesség foka a másikon múlik. Tőle leszel igazán kedves. Nem azért érzek mert jó vagyok csak mert bennem így mozog...

Köszönöm, hogy beléptél az életembe, és örömet szereztél nekem, köszönöm, hogy szerettél, és elfogadtad az én szeretetemet. Köszönöm az élményeket, az emlékeket, amelyeket életem végéig féltő gonddal megőrzök. És főleg köszönet illet, amiért megmutattad nekem, hogy eljön az idő, amikor elengedhetlek.  

Becsukhatod a szemed azok előtt a dolgok előtt, amiket nem akarsz látni; de a szívedet nem csukhatod be, hogy ne érezz.