- Félek attól, hogy bízzak; nem akarom, hogy újra összetörjenek. - Én megértelek. Volt egyszer egy pár frankó görkorim. Sose vettem fel; vigyáztam rá, dobozban tartottam. És tudod mi lett vele? - Nem. - Hát kinőttem! Sose mentem vele utcára. Csak a szobában használtam. - Azért az ember szíve egy cseppet sem olyan, mint a görkorcsolya. - Pedig van, amiben hasonlítanak. Ha nem akarod használni a szíved, miért félsz tőle, hogy összetörik? Ha magadnak tartogatod, úgy jársz vele, mint én a görkorival: mire szükséged lenne rá, semmire se lesz jó... Vannak nagyszerű emberek, akikkel rosszkor találkozunk. És vannak emberek, akik attól nagyszerűek, hogy jókor találkozunk velük. A vágy pokoli dolgokat tud művelni az ember memóriájával. És erkölcseivel. És a józan paraszti eszével. A rémálmokkal az a baj, hogy nem tudsz felkészülni rájuk. Akkor csapnak le rád, amikor a legsebezhetőbb vagy, akkor döntenek romba, amikor teljesen védtelenül állsz. ...