▲ U N B R O K E N. [quotes]

s zünet előtti utolsó hét. A tanárok már nem erőlködtek, tudták, hogy jön a téli szünet és minden diák ezt várja, úgyhogy leginkább filmeztünk és beszélgettünk. Kivétel volt a matek, és az angol. Ott vagy új anyagot vettünk (?de minek?) vagy dogát írtunk, vagy feleltünk. Kőkeményen veszi mindkét tanár ezt a hetet is. A szokásos „fél háromra otthon vagyok”, már nincs így, általában negyed5, fél5-re érek haza, és az éttermünkbe is csak heti 1, vagy 2 alkalommal. Az iroda meg már szinte porzik, olyan rég voltam fent.  Szuper hármassá alakultunk, és buszozás helyett is sétálunk. Annyira szépen kivannak világítva az épületek, boltok, fák, MINDEN! Gyönyörű látvány…gyönyörű látvány lehet Tominak és Jennynek, hiszen ők együtt vannak. De én, már megint egyedül, egy újabb Karácsony egyedül…Nagyon rossz látni őket abból a szempontból, hogy teljesen megértik, és szeretik egymást. De legalább boldogok, és ha emiatt is, de ez engem is boldoggá tesz! Anya persze nem hagyta szó nélkül...

<3.fejezet> K eddre sikeresen lebetegedtem, így elballagtam orvoshoz. A váróteremben Regina („4-es klán” tagja) ült velem szemben. szóval ő is beteg. De ő miért néz ki még most is úgy, mintha fotózásra menne? Én meg?...??... Mit bámulsz? – förmedt rám nyávogó hangon. Bocs, de valamerre néznem kell, ha nem tetszik fordítsd el a fejed! – Vágtam vissza. Ha nyem tetcik fojdítsd el a fejed…- ismételgette megint nyávogós hangon. Hogy én mennyire utálom! Talán még jobban, mint Nikit. Az orvos szerint mandulagyulladás, ezért kiírt egész hétre. Pech-emre így pont lemaradok a következőkről: Mikulás-húzás, avagy vegyünk egymásnak Mikulásra ajándékot; pénteki foci meccs, ahol Ő is játszik, illetve egy olyan matek dolgozat, ami 60%-ban befolyásolja a félévi jegyünket. Remek. Jó dolog viszont, hogy Tomi minden nap, Jenny minden másnap jött, és elmondták, mi volt az iskolában. semmi olyan nagy dolog nem történt, 1-2 kiabálás, veszekedés, tanár kiakadások, feleletek és röpdogák. Cs...

< 2.fejezet > A napok szinte már egybefolynak, annyira sok minden történt az elmúlt egy hétben. Kedden 0. órai felkészítőben 100 kérdéses tesztet írtunk, de annyira fáradt voltam, hogy örülök, ha 10 pontom lesz, +1 pont a nevem felírása miatt. Tomi beolvasott, mert szerinte „ismét” cserben hagytam, mert várt rám hétfőn a fociedzésen (basszuuuuus, annyira belemerültem, nem is jutott eszembe, hogy Márk éppen oda tart! L ) szerdán tesi órán osztályozták a kötélmásztást, 2-est kaptam, mert feltudtam ugrani a kötélen. Nikiék meg persze annyira szakadtak, hogy azt le sem tudom írni. Csütörtökön matek dogát írtunk, és el sem hiszem, hogy elrontottam. Annyira szeretem a gyök-ös feladatokat, és otthon ha unatkozok (ez hétpecsétes titok!) akkor gyök-ös feladatokat oldok, de annyira leblokkoltam, hogy nem jutott eszembe semmi. Illetve valamin, khm…Valakin gondolkoztam.. A péntek nagyon gyorsan eltelt, sikerült kikönyörögnöm nekem is, és Jennynek is, hogy mehessünk a buliba. 6r...

A nnyira utálom ezt az évszakot. Persze imádom a telet, meg már december van, nemsokára Karácsony, bár az még odébb – de inkább bentről nézem ha tehetem. A reggeli frissen hullott szűzhó is csak addig jó ameddig nem lesz belőle sár és latyak. De mostmár csak az van. 6os buszra felszállva pontban 7:09 perckor volt helyem, zenét hallgattam. Elmentem a boltba venni reggelit, és a sarkon várt Jenny. Együtt mentünk be az iskolába. Ma nem volt semmi érdekes, csupán irodalmon kaptuk meg, hogy írjunk egy 2 A/4 oldalas szöveget (bármi lehet, novella, vázlat, mély gondolatok..) a tél és az ünnepek szépségéről. Kemény feladat lesz úgy érzem…Rögtön eszembe jutott, hogy most lesz az első Karácsony mikor nem együtt, hanem ketten anyával ünnepelünk. szünetekben pakolásztam a szekrényemben, majd egy üres lapot találtam amin egy hatalmas nagy X szerepelt. Nem értettem, hogy kerülhetett ide, mert biztos, hogy nem én raktam be. Ezen gondolkoztam egész nap, de semmilyen választ nem kaptam. Furcsa eg...