Csendes volt az éjjel, nagyon, nagyon csendes, Csak egy csillag szólta, szólta, hogy "siess". Készül már az ünnepestre, Mikor ágyát teríti. Jó ruháját meg ne gyűrje, Maga mellé fekteti. Ágyúszót görgetett felénk a téli szél És sötétben bújtunk estétől hajnalig, Ilyenkor a gyermek nem ünnepet remélt, Hisz komisz időben ennünk se volt alig. Most hogy közelít felénk újra karácsony eszembe jutott az a kis tépett fenyő amit a piac egy eldugott sarkából boldog mosollyal húztál nekem elő... Mikor karácsonykor a fenyőre nézek, Szívem táján sok-sok furcsaságot érzek. Egyszerre van jelen szomorúság, bánat, Mert nem köszönthetem édesanyámat. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Északról vágtató szelek Pusztító hideget hoznak, A házak ablakaira Jégvirág csokrokat dobnak. Jó nagy pakkba csomagolt ...