BLOGVERSENY!

Nem is él, aki sohasem érezte még, 

Hogy milyen gyorsan jön az alkony és utána az éj.

Én vállalom az újat és a mást, ha az is sorsom, hogy nem sikerül, 

De nem követhetem vakon az elsőt, mert lehet, hogy éppen most menekül.

Már sokan akarták, hogy ne legyek az, aki vagyok. Annyian, hogy talán össze sem tudnám számolni. Pont ezért éri meg haladni előre. Hiszen ha sokan akarnak visszahúzni, akkor ott valaminek lennie kell. Valami vár, mert ennyi akadály mögött csak szuper dolgok lehetnek.

Kéz kezet mos.

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

A művész igazi hivatása: eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe.

Szeretem azokat az embereket, akik megnevettetnek. Őszintén mondom, mindennél jobban szeretek nevetni. A nevetés nagyon sok betegség gyógyszere, és a nevetésre való hajlam talán a legfontosabb emberi tulajdonság.

Ha meg tudsz nevettetni egy lányt, bármit megtehetsz vele.

Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?

Szomorú világ a miénk, a gyász senkit sem kerül el; a legkeservesebb kínokat azonban a fiatalság éli meg, mivelhogy váratlanul jönnek erre reá.

E két princípium, a jó és a rossz között örök harc folyik világszerte. Az idők kezdetétől fogva ez a két princípium áll egymással szemben, és mindörökké harcolni is fognak egymással.

Ha mindennek a mámora elszáll... ha már minden vágyuk teljesült, minden nyelvet megtanultak - ha már nincs több felfedezésre váró távoli város; ha több pénzt már nem lehet bepréselni a kofferba - akkor mi van? Rendelkezésére állhat a világ összes kényelme, de mi haszna, ha valaki nem leli benne örömét?

A legtöbb embernek nincs a létezésen kívül más célja (...). Csendben átsiklanak a történelmen, mint mellékszereplők egy színpadon, amit nem képesek belátni.

Mostanra odáig jutottam, hogy a házasságra többé soha nem gondolok, ennek oka pedig az, hogy sohasem lennék elégedett olyasvalakivel, aki olyan tökfejű, hogy énvelem beérje.