MÁJUS 2 - MAGYAR ÉRETTSÉGI MEGOLDÁSAI II.

"Csoóri, Vörösmarty, Tamási és Illyés - közülük választhattak a vizsgázók a magyarérettségi második részében. A szaktanárok által készített, nem hivatalos megoldásokat itt találjátok."

(x)

Számomra az érvelés volt a legszimpatikusabb, elég könnyen feldolgozható volt az idézet, az érvelés szempontjait betartva, az idézethez kapcsolódóan, általam olvasott művekkel (Szabó M. Abigél, Kertész I. Sorstalanság, Kazinczy F. A cirkusz) könnyen megírhatónak gondolom. (4,5 oldal)

Lehetséges válaszelemek:

-A vizsgázó reflektálása, reagálása a megadott Csoóri Sándor idézetben elhangzottakra

-Csoóri Sándor véleménye szerint a kérdezés nem feltétlenül tudatlanságra, tájékozatlanságra utal, hanem éppen ellenkezőleg, a kérdést feltevő érdeklődő magatartását bizonyítja

-Ő maga egyetért a kérdezéssel

-A másoknak feltett kérdéseink pozitívumai: bízunk abban, akitől kérdezünk, számít nekünk a véleménye, sőt kölcsönös a bizalom, a megbecsülés a két fél részéről

-A kérdések további pozitívumai: összefogást eredményez, tanácskozások, közös megbeszélések, viták bontakozhatnak ki belőle

-Akit folyton kérdések gyötörnek, esetleges hiányérzet is kialakulhat benne, folytonos tudásszomj gyötri, örökös elégedetlenséget is szülhet

-A vizsgázó fejtse ki saját, önálló véleményét a kérdések pozitív vagy negatív voltáról

-Miért jó, ha kérdezünk, és miért jó, ha nem? 

-A kérdezés visz bennünket előre az életben, így gyarapítjuk tudásunkat, ismereteinket

-Ugyanakkor a mondás is igaz lehet: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.” Nem minden esetben kell kérdezni

A vizsgázó saját véleménykifejtése mellett személyes tapasztalatait, konkrét élményeit megoszthatja a témával kapcsolatban

-A vizsgázó tartsa szem előtt, hogy a megállapításait minden esetben példákkal támassza alá

Irodalmi példákkal való alátámasztás:

-Az irodalmi példákat a vizsgázó szabadon választhatja, epikai, lírai, drámai alkotások közül egyaránt, nincs kor- és műfaji megkötés sem

-Az irodalmi példák beemelésénél ügyeljen arra, hogy ne csak a szerző, műcím szerepeljen a fogalmazásban, hanem indoklást is szerepeltessen, hogy a példa miért helytálló

-Természetesen a megadott irodalmi példákon kívül más megoldások is elfogadhatóak

-Antik görög mítoszok, pl. Istenek születése mítosz (az embereket érdekelték, izgatták az őket körülvevő dolgok, jelenségek, mivel azonban még észérvekkel nem tudták ezeket megmagyarázni, megszülettek a mítoszok)

-Dante: Isteni színjáték (a középkori embert nagyon érdekelte a túlvilági lét, a mű nem más, mint Dante képzeletbeli utazása a túlvilágon)

-Goethe: Faust (Faustot a mű során folyamatosan kérdések gyötrik, még a lelkét is képes eladni az ördögnek, csak hogy önmarcangoló kérdéseire választ kapjon)

-Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Filozófiai kérdésekre keresi a választ, legfőbb kérdése: mi a boldogság, elérhető-e a boldogság, érdemes-e küzdeni érte?)

-Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (felteszi a kérdést: Mi dolgunk a világon? Küzdeni)

-Madách Imre: Az ember tragédiája (Ádám a történelmi színekben az emberiség jövőjét kutatja, érdemes-e küzdeni érte? A mű végén Istenhez fordul, tőle vár választ)

-Babits Mihály: Esti kérdés (a világ állandó körforgásáról beszél, mi az értelme, célja?)

-József Attila utolsó vershármas (önmagának feltett, önkínzó, önmarcangoló kérdések, mit hibázott el az életben?)

-Radnóti Miklós költészete (felmerül a kérdés, milyen sors vár rá? Determinálódott a sorsa vagy ő maga tudja-e azt befolyásolni, irányítani?)

A NOVELLAELEMZÉS ÉS A VERSELEMZÉS NEM HIVATALOS MEGOLDÁSAIT ITT TALÁLJÁTOK